Időjárás:Időjárás

Kodály Filharmonikusok a Bartók Teremben

Közreműködő(k): Bódi Marianna - előadó, Kodály Filharmonikusok Debrecen - előadó, Kollár Imre - karmester, Bretz Gábor - előadó
Judit: Bódi Marianna
Kékszakállú: Bretz Gábor

P. I. Csajkovszkij: Rómeó és Júlia nyitányfantázia
Sz. Rahmanyinov: A holtak szigete, op. 29
Bartók B.: A kékszakállú herceg vára, op. 11


Csajkovszkij nyitányfantáziája - bár stilárisan lényegesen különböző módon - éppúgy egy tragikus szerelem történetét dolgozza fel, mint Bartók Kékszakállúja. A Rómeó és Júlia zenei folyamata nem követi Shakespeare tragédiájának cselekményét, inkább az ellenséges családok közti konfliktus ábrázolására törekszik. Érzékletesen jeleníti meg a szerelmesek portréját: míg Rómeó motívuma vágyakozó és fájdalmas, Júlia alakja magasztossá válik. A nyitány katartikus befejező pillanatai nem a gyászt, hanem a mindenekfelett győzedelmeskedő örök szerelem dicséretét hirdetik.
Rahmanyinov szimfonikus költeménye "A holtak szigete" igazi programzenei alkotás, ihletője Arnold Böcklin egyik festménye, melyet a komponista 1907-ben Párizsban látott. A szürreális, álomszerű látványt nyújtó kép történéseinek megfejtését a hallgatóra bízza a zeneszerző. A utolsó ítéletet idéző Dies irae dallam felhangzása egyértelműen jelzi az élet-halál problematika művészi jelenelétét.

Bartók egyfelvonásos operája "A kékszakállú herceg vára" 1911-ben, mindössze fél év alatt íródott. A komponistát - aki még magában hordozta korábbi magánéleti csalódásának emlékét - lenyűgözte Balázs Béla misztériumjátékának balladisztikus világa, filozofikus elvontsága. A férfi-nő kapcsolat lélektani mélységeit feltáró színpadi mű igazi cselekménye a két főhős tudatában játszódik, a feltáruló hét ajtó a férfilélek szimbóluma. Bartók Kékszakállújának zenei eszközeire a folklór és az utóromantika egyformán erőteljes hatást gyakorolt, megszületésével a XX. századi operairodalom egy korszakalkotó művel lett gazdagabb.

A Juditot éneklő Bódi Marianna zenei tanulmányait szülővárosában, Debrecenben végezte, itt vált sokoldalú énekessé. Repertoárján megtalálhatók az operairodalom jelentős mezzoszoprán és drámai szoprán szerepei. A Csokonai Színház mellett nagy sikerrel lépett fel szegedi, miskolci és fővárosi opera- és operett és oratórium produkciókban. A Kékszakállú szerepében fellépő Bretz Gábor egyike a magyar operajátszás legkiválóbb fiatal művészeinek. Énektanulmányai végeztével 2005-ben megnyerte az athéni Maria Callas énekversenyt, majd rövidesen bemutatkozott a legjelentősebb európai színpadokon. Pályája kiemelkedő állomásaként, a 2008-as évadban Kékszakállú szerepét énekelte a milánói Scala előadásain.
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Powered by Jasper Roberts - Blog