Breaking News

Papp László: Debrecen elsőként emelte magasba a szabadság zászlaját

Mi, magyarok, soha nem mondhatunk le arról, hogy mi magunk dönthessünk a sorsunkról - hangsúlyozta a város polgármestere.
A forradalom és szabadságharc kitörésének 60. évfordulója tiszteletére a Debreceni Egyetem szenátusa és Debrecen képviselő-testülete együttes ünnepi ülést tartott október 23-án délelőtt az oktatási intézmény főépületének aulájában.

Az elsőként felszólaló Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy ’56 már a történelem része, sőt annál sokkal több. Akkor a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka zárult le, és – hasonlóan az 1848-as eseményekhez -, ezúttal is a fiatalok robbantoták ki az eseményeket. Ez szinte egyszerre, külső irányítás nélkül történt meg Debrecenben, Szegeden és Miskolcon, majd Budapesten is. Elegük lett az elnyomásból, az abszurd világból, a diktatúrából, s jelszavuk egyebek mellett a ‘Ruszkik, haza!” és az “Aki magyar, velünk tart!” volt.

A debreceni ifjúság küzdelme ugyanakkor attól is különleges volt, hogy a határon túli magyarság számára is kinyilvánították a követeléseik teljesítését. A rektor idézte az ókori bölcs sorait is (Meséld el nekem a múltat, és én megmondom belőle neked a jövőt), amely ma is különösen aktuális annak a korszaknak a továbbvitelében, amikor mi voltunk a fáklya.

Ezt követően Papp László, Debrecen polgármestere szólt az ünneplőkhöz. A városvezető idézett az 1956. október 24-i Néplapból, ami szerint forró, sodró események színhelye volt az előző napon a cívisváros. Papp László hangsúlyozta azt is, hogy addigra már elviselhetetlen volt a kommunista terror, s emiatt utcára vonultak az ifjak (Debrecenben elsőként), akikhez a polgárok egy emberként csatlakoztak. Ez nem is volt véletlen, hiszen Debrecen a magyar szabadság őrvárosaként lett szikrája a forradalomnak, s elsőként emelte magasba a szabdság zászlaját.

Az egyetemi ifjak (köztük Für Lajos, Lázár Imre) vártak, bizakodtak, de egyre türelmetlenebbül – folytatta a polgármester -, s végül nem féltek szembeszegülni az elnyomókkal. Bátran szembeszálltak a kommunista diktatúra debreceni elnyomóival is. ’56 olyan széles nemzeti összefogást hozott létre, amely megrémítette, s végül a rendszerváltáskor meg is buktatta az elnyomókat. A forradalom 44 évvel később végül győzni tudott – mutatott rá Papp László. Beszéde zárásaként hangsúlyozta azt is: mi, magyarok soha nem mondhatunk le arról, hogy magunk dönthessünk a sorsunkról!

Az ünnepségen felszólalt a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke is. Bognár István Ádám arra is kitért, hogy október 23. minden magyarnak és szabadságszerető embernek az ünnepe, amely a nemzeti összetartozást is kifejezi. Az elnyomott nép akkor fellázadt, és szabadságot, egyenlőséget követelt. Ebben megkerülhetetlen a fiatal értelmiség tagjainak szerepe, akik többek között sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget, az elesettek védelmét, béremelést, a begyűjtések beszüntetését és társadalmi felelősségvállalást is sürgettek. Bognár István Ádám hangsúlyozta: az akkori hősök közül sokan még ma is köztünk élnek. Fogadjuk meg a tanácsaikat, legyünk büszkék rájuk, és mondjunk köszönetet nekik azért, amit tettek!

Az ünnepi műsorban közreműködött Szilágyi Tibor, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész; Csikos Sándor, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész is. Mellettük a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Szimfonikus Zenekara is gazdagította a megemlékezést.

Nincsenek megjegyzések