Legyen Ön ennek a portálnak a tulajdonosa! 

Breaking News

A debreceni csalogányokról cikkezik az ország egyik legolvasottabb hetilapja

Énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriában a debreceni Pendely diadalmaskodott a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptánc tehetségkutató verseny év végi döntőjében. A csupa lányból álló társaság valamennyi tagja a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola növendéke.
Érkezésünkkor gyönyörű hajdúsági népviseletbe öltözött, jókedvűen kacarászó-csacsogó fiatal lányok várnak. Hamar kiderül, hogy életük első saját fellépőruháját viselik, az anyukák és a tanárok varrták nekik a karácsonyi ünnepek alatt a televíziós verseny döntőjére. Korábban ugyanis kölcsönkaptak mindent, az elődöntőre például a gyergyóremetei polgármester hozott nekik népviseletet, a középdöntőben pedig felvidéki asszonyok és táncegyüttesek ruháiban léptek színpadra. Szepesi Emese, Baló Anna, Bíró Nelli, Rácz Boglárka, Fekete Boglárka, Bartók Boglárka, Végh Orsolya – mindannyian nagyon fiatalok, középiskolások és egyetemisták. Többnyire családi indíttatásból kezdtek néptáncolni, zenélni, énekelni, és bár nem mindannyian készülnek zenei pályára, a muzsika és az éneklés már hétköznapi életük részévé vált.

Pendely-naptár

Baló Anna másodéves orvostanhallgató sincs ezzel másképp: hivatásszerűen a gyógyítással szeretne foglalkozni, az éneklés szeretete azonban reményei szerint egész életében megmarad.

– A népzene tiszta, mély értékeket közvetít, a fiatalok körében reneszánszát éli, de még mindig kevesebb figyelmet kap, mint amennyit érdemelne. Bízom benne, hogy az elkövetkező években mi is hozzájárulunk majd ahhoz, hogy minél többen megismerjék ezt a kultúrát. Az elmúlt esztendőkben szinte minden Kárpát-medencei vidék dalaiba belekóstoltunk, a jellegzetes dallamívekkel, szövegekkel és tájszólással megismerkedni elég összetett feladat. Fontos az is, hogy a megtanult dalokat ne pontosan úgy énekeljük, ahogyan az adatközlő, hanem a sajátunkként tudjuk átélni és visszaadni – magyarázza a fiatal lány. Hozzátéve, általában eredeti hangfelvételekből tanulnak, de nagyon örülnek a személyes találkozásoknak is, tavaly például a felvidéki Magyarbődre és Imregre utaztak, ahol együtt énekeltek az ott élő asszonyokkal.

Bíró Nelli gyógytornászhallgató a beszélgetéshez kapcsolódva rögtön kiemeli azt is, hogy a többi kategóriában határon túli kistelepüléseken élő együttesek nyerték a Pávát, a Pendely az egyetlen magyarországi csoportként tudott győzni. Ez pedig azért nagy szó, mert egy nagyvárosban talán még nehezebb tökéletesen „visszatanulni” a népdalokat, mint egy olyan kis faluban, ahol még élnek adatközlők. Nelli úgy véli, minél hitelesebben adják elő a dalokat, annál élethűbb módon tudják megmutatni, akár más nemzeteknek is, a magyar népi kultúrát. Szerencsére ebben az évben lehetőségük is nyílik rá, hiszen ahogy Nelli mondja mosolyogva, lassan már egy külön Pendely-naptárat kellene létrehozniuk, annyi hétvégi fellépés várja őket szeptemberig.

A közgazdásznak készülő gimnazista Végh Orsolya ezt nem is bánja.

– Nagyon jó érzés, amikor idősebb emberek odajönnek hozzánk, és megköszönik nekünk, hogy gyermekkoruk dalait idéztük fel. Ehhez nem is kell feltétlenül megnyerni egy versenyt! Persze jó, hogy győztünk a Pávában, nagyon sokan gratuláltak nekünk, rengeteg üzenetet kaptunk, a debreceniek felismernek bennünket az utcán, úgy érzem, hogy büszkék ránk, és a szintén döntős Hajdú Táncegyüttesre is. Nekem ez az igazi visszajelzés! – meséli lelkesen Orsi, és elárulja, a kétmillió forintos nyereményt közös megegyezés alapján népviseletre és gyűjtőútra költik majd.

Debreceni Zenede

A lányokkal a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnáziumban beszélgetünk, az itt tanuló diákok, a zenei képzés mellett, elsősorban az érettségire készülnek. Az intézményhez tartozó Alapfokú Művészeti Iskolába pedig olyan hat- és huszonkét éves kor közötti fiatalok járnak, akik hetente kétszer, a saját örömükre vesznek részt zeneórákon. Sáriné Szebenyi Judit intézményvezető-helyettes a zeneiskola meghatározó pedagógusegyénisége, pályája során szolfézsoktatóként az elméleti képzésbe építette be az autentikus népzenét, eredeti gyűjtések felhasználásával. A Pendely Énekegyüttes törékeny termetű felkészítő tanára igazi tűzrőlpattant hölgy, gyakran szabadidejét és a hétvégéit is az „énekes lányaira” áldozza. Nem véletlen, hogy meghatódva idézi fel a közelmúlt szívmelengető pillanatait, amikor a növendékei minden Páva-adásban a maximális pontszámot kapták a zsűritől, és a produkciókat értékelők egytől egyig elismerően nyilatkoztak a gyergyói, magyarbődi, hajdúsági dalokat bemutató programjukról is.

– Iskolánkban a népzeneképzés huszonöt éves múltra tekint vissza. Én magam is a gyerekekkel együtt tanultam meg ezt a műfajt, szerelem volt első látásra! Mára szerencsére több saját együttesünk és számos híres tanítványunk is van – büszkélkedik Sáriné Szebenyi Judit. Így a Kispendely Énekegyüttes és Veres Hunor énekes szólista, akikkel már 2016-ban is bejutottak a Páva élő adásiba. Szépen fejlődik a fiúnövendékeket összefogó Bőgatya Énekegyüttes is, akadnak diákok, akik Herczku Ágnes vagy Berecz András CD-jén szerepeltek, egykori tanítványunk a Junior Prima díjas Guessous Majda Mária énekes, a Zeneakadémia népzenetanára, akinek a hallgatói közt – csak hogy a folytonosság meglegyen – szintén van egykori debreceni zenedés.

– A Pávának szerencsére sok új értékes ismeretséget is köszönhetünk, ezekre a barátságokra pedig nagy kincsként tekintünk. A Pendely Énekegyüttes tagjaival meghívást kaptunk például Erdélybe, örömmel utazunk Gyergyóba és Kalotaszegre is, hogy a lányok tiszta forrásból hallhassák a népdalokat. A „Pendely család” nagy család, szeretnénk még sokáig együtt énekelni – összegzi végül a jövőre vonatkozó terveket Sáriné Szebenyi Judit.

Az együtt éneklés ereje

A lányok másik felkészítő tanára, a Törköly együttes prímás-énekese, a Debreceni Egyetem doktoranduszhallgatója és óraadó tanára, Tóth Lilla hasonló lelkesültséggel beszél a városi, iskolai rendezvényeken, népdaléneklési versenyeken már a televíziós szereplés előtt nagy színpadi rutint szerző „pendelyes lányokról”. Pedagógusként pedig különösen fontos visszaigazolásnak tartja a győzelmüket, hiszen hasonló sikert addig szinte csak szólóénekesek vagy duettek könyvelhettek el.

– A kategóriagyőzelem azt bizonyítja, hogy meg tudtuk mutatni az együtt éneklésben rejlő erőt, ez azonban nemcsak óriási örömet, de hatalmas felelősséget is jelent. Most éppen azon dolgozunk, hogy az eddigieknél nagyobb lélegzetű koncertprogramot állítsunk össze, hogy méltóképpen és magas színvonalon tudjuk bemutatni a Kárpát-medencében élő közösségek kultúráját, erősítve ezzel az előítéletektől mentes összetartozás érzését – magyarázza a fiatal énekes szakember, aki a mai napig maga is rendszeresen részt vesz népdalgyűjtő körutakon, míg az iskolában mesterkurzusokon fogadják a még élő adatközlőket. Ahogy mondja, a debreceniek szerencsére szívesen járnak táncházba is, ami nagyban segíti a munkájukat, míg a Fölszállott a Páva legfontosabb szerepét abban látja, hogy országszerte sikerült nagyon jó reklámot csinálni a népi kultúrának – Debrecenben is több néptánccsoport alakult a vetélkedő újkori feltámasztása nyomán.

És ha már a biztató jövő, a tervek szerint hamarosan megújul a Kodály-iskola, azaz közszájon forgó nevén a Debreceni Zenede épülete (Demokrata 2018/1.). A híres zenetudós még életében járult hozzá, hogy az intézményt róla nevezzék el, így fogalmazva meg 1957-ben az iránymutatást: „A debreceni szakiskola jövője: példát adni a szolfézs és hangszertanítás összehangolására, énekalapon történő hangszertanítással új énekre bírni a hangszereket; a környékre kisugárzó működéssel hangzó életre bírni a néma berkeket.”

Nincsenek megjegyzések