A NAV vizsgálhatja a svájci bankszámlákat

Akár Debrecenben vagy más hajdú-bihari településen élőmagánszemélyek és vállalkozók  számára is érdekes lehet az alábbi cikk:

A NAV bármely magyar adózóra vonatkozóan, bármely adónem tekintetében kérést intézhet majd a svájci adóhatósághoz, amely a legtöbb esetben köteles lesz a kért információt kiadni.

Mint arról korábban beszámoltunk, amint az egyezmény hatályba lép, a NAV a magyar adózók svájci jövedelmeiről széles körben kaphat információt, és az adatok kiadásának a banktitokra hivatkozás sem lehet akadálya. Az információcsere történhet kérésre, automatikusan, vagy spontán módon.
"Az egyezmény alkalmazásával a jövőben a NAV bármely magyar adózóra vonatkozóan, bármely adónem tekintetében kérést intézhet majd a svájci adóhatósághoz, amely legtöbb esetben köteles lesz a kért információt kiadni. A megkeresés teljesítésének nem lehet akadálya az, hogy a kért adat banktitoknak minősül. A kapott információt a NAV felhasználhatja az adózóval szemben tett adómegállapítás során, ami különösen akkor lehet veszélyes, ha a magyar adózó a Svájban lévő jövedelmei forrását nem tudja megfelelően igazolni. Ilyenkor a súlyos adójogi szankciók mellett akár büntetőjogi felelősségre vonásra is számíthat, ugyanis nincs akadálya annak, hogy a NAV az adatokat a büntető hatóságoknak továbbítsa" – mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
Szja-bevételek (teljesítés, éves bontásban)milliárd forint20052006200720082009201020111 3001 5001 7001 9002 100

Svájccal hazánknak már eddig is volt kettős adóztatási egyezménye, azonban ez a régi, 1981-ben aláírt megállapodás nem biztosította az adóhatóságok közötti információcserét. Ennek legfőbb oka feltehetően az volt, hogy a pénzügyi központként működő Svájc különösen a titoktartásnak, a banktitoknak köszönhetően tudta fenntartani erős piaci pozícióját. Az utóbbi években ez jelentősen megváltozott: Svájc a nemzetközi nyomásnak engedve fellazítani látszik a banktitok intézményét, és egyre hatékonyabban működik együtt más államok (adó)hatóságaival. Az új svájci-magyar egyezmény is ennek egyik kiváló példája.
Idén januárban jelentette be a kormány, hogy visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre. A Nemzetgazdasági Minisztérium akkor arról tájékoztatta a kormányt, hogy legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön, de vannak olyan becslések, hogy a kivitt jövedelem az 1500-2000 milliárdot is elérheti.

Forrás:privatbankar.hu