Debreceni graffitik: a börtön vagy az örökbefogadás lehet a megoldás

Rendre nagy indulatokat váltanak ki az olvasókból a közbiztonsággal, a közterületeken zajongókkal vagy éppen a falfirkálókkal kapcsolatos cikkek. Ahogy nemrég írtuk, megesik az is, amikor az egyszerű állampolgár úgy érzi, most rajta a sor, s felgyűri az inge ujját, hogy majd ő maga fog elbeszélgetni azokkal, akik graffitiznek, vagy akikről azt gondoljak, gyanúsak. Az erőszak persze nem megoldás, mint azt jeleztük is cikkünkben. S hogy mi lehet a megoldás? Mi kell ahhoz, hogy kevesebb új firka szülessen? Van-e elég visszatartó ereje a törvénynek? Milyen eszközei vannak a hatóságnak? Mit mutatnak a számok?- teszi fel a kérdést a dehir.hu

Ez művészet? Aligha...
Az idei év első nyolc hónapjában „falfirkával” kapcsolatos bűncselekmény miatt kevesebb eljárást indult, mint 2012. első félévében. Ezt az információt kaptuk érdeklődésünkre a Debreceni Rendőrkapitányságtól. Mint Vezendi Jánosné rendőr alezredes elmondta, ez részben köszönhető annak is, hogy a rendőrök a különböző iskolai bűnmegelőzési előadások alkalmával minden esetben hangsúlyozzák a fiataloknak, hogy a graffitizés rongálás, ami 2011. január 1-től – az okozott kár értékétől függetlenül! – bűncselekménynek számít. Azaz, akár szabadságvesztéssel is sújtható. További visszatartó erőt jelentenek szerinte a városban elhelyezett térfigyelő kamerák, illetve azoknak a területeknek a folyamatos és visszatérő ellenőrzése, ahol a leggyakrabban előfordulnak az ilyen jellegű rongálások.
Tetten érték, letagadta
S hogy milyen konkrét esetekről lehet beszámolni? A járőrök a nyár végén tetten érték és elfogták azt a két fiatalt, akik a Vénkerti Általános Iskola betonkerítését firkálták össze. Egyikük táskájában az intézkedő rendőrök megtalálták a festékszóró sprayket is. A 23 és 18 éves fiatalokat gyanúsítottként kihallgatták és rongálás vétség elkövetésnek megalapozott gyanúja miatt eljárást indítottak velük szemben. Az egyik fiatal egyébként így reagált: „ha történt is valami azzal a festékkel, nekem ahhoz semmi közöm” – tudtuk meg.
Graffitik Debrecen belvárosában
Szintén példaként említette a százados a városban igen nagy felháborodást kiváltó, még tavaly december elején történt esetet. Ekkor két fiatal a Déri tér környékét, valamint a Mester utca több épületének falát rongálta meg festékszóróval. Buliba indultak, s mellékesen alig néhány perces tevékenységükkel közel 700 ezer forint kárt – és iszonyatosan sok bosszúságot – okoztak. A tetten ért 18 és 19 éves debreceni, illetve miskolci fiatalok ellen indult büntetőeljárást a Debreceni Rendőrkapitányság vádemelési javaslattal zárta le.
Kevesebb eljárás indult?
A rendőrség szerint az év első nyolc hónapjában a falfirkálással elkövetett rongálás vétsége miatt indított eljárások száma cáfolja azt, hogy Debrecenre jellemző lenne az ún. graffitis cselekmények növekedése. „Természetesen minden egyes falfirka negatív jelenségnek számít – hiszen kárt okoznak velük –, és a város utcáit járva valóban gyakran találkozhatunk velük különböző épületek falain, kerítéseken, a parkokban a padokon. A graffitik által okozott anyagi kár mellett az eszmei kár is jelentős, hiszen az összefirkált – akár műemlék jellegű – épületek egyrészről negatív esztétikai élményt nyújtanak, másrészről pedig rontják az emberek szubjektív biztonságérzetét. ”
Az igen gyakori látvány azonban nem azt jelenti a rendőrségi álláspont szerint, hogy növekedne a graffitizések száma, ugyanis a már megrongált felületek nem minden esetben állítják helyre.
Betört ablak, legális falak
Kérdésünkre, mit tehet a rendőrség annak érdekében, hogy megakadályozzák a falfirkák terjedését Debrecenben, Vezendi Jánosné a „betört ablak” elvét idézte fel. A James Q. Wilson és George L. Kellin nevéhez fűződő kriminológiai elmélet szerint a „betört ablak” elve alapján a bűnözés a zűrzavar, a rendetlenség következménye. „Ha betörnek egy ablakot és kijavítatlanul marad, az arra járók azt gondolják, hogy senki nem törődik a házzal. Hamarosan egyre több ablakot törnek be. Az ilyen – a betört ablakokhoz hasonló – kisebb problémák, a szemetes utcák, és a graffitik egy negatív spirált indítanak el. Azonban a fenti elméletből az is következik, hogy ezek kijavításával elindulhat a megújulás, a megszépülés…”
Csendélet graffitivel – mennyibe kerülne a háznak eltakarítani? Nem kérdés: sokba
Újra előkerült a legális graffiti-falak kérdése. Mint a százados elmondta, az ország néhány városában – a már megvalósított program keretén belül – például közösségi tereket „fogadtak örökbe”. A helyi civil szervezetek egy-egy közösségi tér „szülőivé” válva a fiatalok közreműködésével – a fiatalok igényeinek megfelelően –  alakítottak át és tették rendbe a parkokat. „Így például Pécsen, a külvárosi városrészekben az ott lakók – több hónapig tartó előkészítő munkát követően – közösen kialakított tervek alapján, az önkormányzat együttműködésével kiválasztott falfelületre, hatalmas graffiti képet festettek. Ez megtörte az esetenként kietlen és lerobbant városrész monotóniáját. Pécshez hasonlóan több nagyvárosban is lehetőség van arra, hogy legális keretek közt fessenek és rajzoljanak az ‘alkotó kedvűek’. A legál-falak létrehozása egyébként nem egy új találmány. Biztosítja a fiatalok számára, hogy nyugodt körülmények között próbálgassák rajztudásukat, gyakoroljanak, vagy akár megmutassák legszebb műveiket, amelyekhez nyugodtan adhatják a neveiket. Ráadásul az alkotások sokáig láthatóak maradnak, illetve igazi baráti kapcsolatok, közösségek alakulhatnak ki.
Mi a megoldás?
Akár a fiatalokat is be lehetne vonni a város tisztán tartásába, feladatokat vállalhatnának azokban a helyi kezdeményezésekben, amelyek célja a városuk megtisztítása – véli Vezendi Jánosné, aki szerint ha ez a jó példa elterjedne, akkor egyre kevésbé érné meg olyan helyeken firkálni, ahol az rongálásnak minősül.
Valóan jó kérdés, lehetne-e Debrecenben is ilyen fal. Akadna-e olyan vállalkozó, aki akár a telephelyén lehetővé tenné, hogy egy méretes falfelületre a fiatalok szabadon, legálisan rajzoljanak, fújkáljanak? Úgy, hogy akár alkotásaikat időről időre akár meg is mutassák a városlakóknak?
Biztos, hogy nem a kutya firkálta össze a falat és az üveget
Jelenleg úgy néz ki, Debrecen elég rendesen össze lett firkálva. Vannak környékek, ahol a lakók, a tulajdonosok feladták a küzdelmet, míg van, ahol kitartanak, s rendületlenül takarítanak, illetve próbálják tetten érni a rongálókat. Kérdés az is, mi hozhatna megoldást. A legális fal? Ha maguk a graffitisek vetnék ki azokat, akik undorító mázolmányokkal rongálják a városképet? A még durvább büntetések? Vagy ha még több ügyben érnének el sikereket a rendőrök, azaz több graffitist nyomnának rács mögé?