Közös versmondással ünnepelték a Magyar Nyelv Napját Debrecenben

Az anyanyelv ünnepén Debrecen testvérvárosaival együtt ünnepelt. Több ezer diák egyszerre szavalta Csokonai egyik versét. 

Latinul kezdte és magyarul fejezte be az éneket a világ- és Európa-bajnok Lautitia Gyermekkar a Református Nagytemplomban. Ezzel jelezték, honnan indult és hová érkezett a hivatalos magyar nyelvhasználat.


A magyar nyelvről és nemzetiségekről szóló törvénycikket 1844. november 13-án szentesítette a reformkori országgyűlés. Erre a történelmi eseményre emlékezve ünneplik meg az országban a Magyar Nyelv Napját. A Nagytemplomban megtartott ünnepi eseményen az iskolásokból álló közönség az első magyar nyelvű írásos emléket, az Ómagyar Mária-siralmat is meghallgatta.

Ma már nehéz megérteni ezt a 13. századi szöveget, de sokszor a 21. századi fiatalokat is. Az internetes kommunikációban a különféle rövidítéseket előszeretettel használja az ifjúság, sok esetben még az angol szavakat is leegyszerűsítik. Ezeknek az értelmezése a mai felnőttek számára igen komoly fejtörőt jelent.
Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora ünnepi beszédében emlékeztetett: a reformációnak óriási szerepe volt a magyar nyelv terjedésében és fennmaradásában.

- Szorosabbá válik a kapocs, erősebb lesz a hűség és a ragaszkodás, ha a beszélő érzi, tudja, a nyelv és a hit nem csak mai közösségével, hanem elődeivel is összeköti – mondta a rektor.

A műsor végén ezer általános és középiskolás diák szavalta egyszerre Csokonai Magyar! hajnal hasad! című versét. Így emlékeztek a költő 240 évvel ezelőtti születésére. A verset Debrecen három testvérvárosában, Nagyszalontán, Kecskeméten és Balatonfüreden ugyanebben az időpontban mondták el a diákok.