Nem olvad be az Egyetembe a gyöngyösi főiskola

Az egyesülésre mindkét intézmény szenátusa igent mondott. Most kiderült, a szaktárcánál más az elgondolás.
Kidolgozta a felsőoktatási intézmények átalakítási tervét az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága. Ennek az egyik eleme, hogy jövő júliustól egyesülne a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és az egri Eszterházy Károly Főiskola. Az egyesített főiskolának Gyöngyösön, Egerben, Jászberényben és Sárospatakon lesz campusa. Az egyesített intézmény várhatóan alkalmazott tudományok egyetemeként működik majd a jövőben.

A döntés azért meglepő, mert az volt a terv, hogy a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola integrálódik a Debreceni Egyetembe.

A Debreceni Egyetem legfőbb döntéshozó testülete, a szenátus tavaly januárban döntött arról, hogy közös kezdeményezésre elindulhat a két intézmény egyesítésének előkészítése. Márciusban mind az egyetem, mind a főiskola szenátusa igent mondott az integrációs tervekre, s már csak a fenntartót, azaz a magyar állam, a szakminisztérium döntéshozóit kellett volna meggyőznie a két intézmény vezetésének. Úgy tűnik, ez nem sikerült, a tárcának más elképzelései vannak.

A Debreceni Egyetemen úgy vélték, az agrárturizmus és egészségturizmus ágazataiban, valamint a szőlészet és a borászat területén tudná a képzési struktúrát bővíteni a gyöngyösi főiskolával történő egyesülés.

A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság döntéséről megkérdeztük a Debreceni Egyetemet, de nem kívánták azt kommentálni. Amikor arról érdeklődtünk, vajon miért változott meg az eredeti elképzelés, a fenntartóhoz irányítottak. A Dehir.hu elküldte kérdéseit az államtitkársághoz, ha megjönnek a válaszok, ismertetjük az okokat az olvasókkal.
Gyöngyös Debrecentől 160 kilométerre, Heves megyében található. A felsőfokú képzés 1962-ben kezdődött el a városban a mezőgazdasági szakközépiskolában, mely akkortól Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum néven működött. A technikum megszüntetése után a budapesti Kertészeti Egyetem karaként működött pár évig az intézmény, majd 1976-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szervezetébe került. A fő profil azóta is az agrárium. A főiskola a ’90-es évek második felére nagyon megerősödött, elsősorban a távoktatásban értek el kiváló eredményeket, ami jelentős bevételt hozott. Akkoriban úgy tartották, hogy Gödöllő Gyöngyösből él. Épp ezért már az ezredforduló előtt felerősödtek az önállósági törekvések, melyek 2003-ban vezettek eredményre. Azóta önálló felsőoktatási intézmény a Károly Róbert Főiskola, mely időközben jelentős fejlesztéseket valósított meg. A főiskola több, mint egy oktatási intézmény; földterületei vannak, borászata és kertészete, emellett hozzájuk tartozik az Erdőtelki Arborétum is.

Az utóbbi években azonban megtorpant a fellendülés, a 2010-es tízezres hallgatói létszám 2012-re az ötödével csökkent, alig több mint nyolcezerre apadt. Ez a csökkenés 2013-ban sem állt meg, jelenleg 6 ezren tanulnak a főiskolán. Gyöngyösön a rektor elmondása szerint ezt a tendenciát szeretnék megállítani, illetve megfordítani.

A Debreceni Egyetem egyébként az egyesüléssel az ország legnagyobb tanulói létszámú egyeteme lett volna, hisz a jelenlegi 29 ezres létszám mellé kapott volna újabb hatezer diákot.

A felsőoktatásban tervezett változásokról a vonatkozó leveleket az érintett felsőoktatási intézmények kedden délután megkapják. A fenntartó minisztert az intézmények véleménye nem köti, s legkésőbb jövő hét végén a tárca vezetője várhatóan meghozza a végső döntést.