Különleges lakodalom lesz nem messze Debrecentől

Tirpák lakodalom lesz szombaton a Sóstói Múzeumfaluban, ahol az 1753-ban Nyíregyházát újra benépesítő népcsoport tagjainak egykori, már-már feledésbe merülő esküvőjének pillanatait idézik vissza.
Ulrich Attila, a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely alpolgármestere a rendezvény hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: örök emléket szeretnének állítani a várost övező bokortanyákon élt tirpákok legnagyobb családi ünnepének, hogy megakadályozzák a régi nászi ceremónia feledésbe merülését. 

A nyíregyházi önkormányzat és a helyszínt biztosító nyírségi skanzen mellett, ahol egy valamikori tirpák porta is áll, a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat, az evangélikus egyház, a Bokortanyákért Egyesület, a Generációk Mandabokori Szociális és Kulturális Egyesület, a SzabadMives Táncosok, a Szabolcs Táncegyüttes, valamint 150 tagú, néprajzkutatókból és koreográfusokból álló szakembercsoport fogott össze a hagyományos tirpák lakodalom megrendezéséért és programjának elkészítéséért. 

Az érdeklődők már a lakodalmi előkészületekkel is megismerkedhetnek, szerdán az ünnepi húsleves csigatésztájának készítésében, csütörtökön a pogácsa sütésében, míg pénteken – mindhárom napon 11 órától – a sátorállításban és -díszítésben vehetnek részt a múzeumfaluban, ahol a násznép tagjai közé is lehet jelentkezni szerdán délig. 

Szombaton a nyíregyházi evangélikus nagytemplomban 9 órakor egy régi tirpák esküvői szertartást tartanak, és onnan lovas kocsikon, lőcsös szekereken, fiákereken vonul a násznép a Sóstói Múzeumfaluba, ahol 11 órakor veszi kezdetét a nászi ceremónia, természetesen vőfélyek vezényletével. 

Lesz legénykikérés a vőlegény bokrétájának feltűzésével, lánykérés és búcsúztatás a szülői háztól, esküvőre vonulás a skanzen templomába, majd egyházi szertartás, aztán menet a lakodalmas házhoz, sátorhoz. Az ültetésrend után kezdődik a mulatság a 17 óráig tartó menyasszonyi és újasszonyi táncig. 

Persze, a zenekar utána is a vendégek rendelkezésére áll, csak úgy, mint valamikor, az utolsó meghívottat is kiszolgálva. A múzeumfaluban a tirpákok leszármazottai lakodalmi ételeket is főznek, sütnek és kínálnak sátraiknál. A tirpákság a magyarországi szlovákok egy külön csoportja volt egykor, tagjai a török idők után elnéptelenedett Nyíregyházát népesítették be újra 1753-tól. 

Békés megyéből, Nógrádból és a Felvidékről érkeztek, a város akkori birtokosa, Károlyi Ferenc hívására. A házépítéshez segítséget, továbbá három évi adómentességet, belső autonómiát és szabad vallásgyakorlást kaptak. Evangélikus vallásuk miatt azonban üldöztetésben volt részük, amit békességgel tűrtek, a helyi őslakosok ezért nevezték el őket tirpákoknak, tűrőknek.