...

Idei torma és ami mögötte van

Bagamér, Létavértes – Torma: eddig az árával volt leginkább gondja a termelőnek, az idén viszont már el sem lehet adni.

Komolyan mondom, egyszerűen értetlenül állok az érmelléki torma jelene előtt. Mondhatnám, az egész mai magyar valóság benne van. Egy tájegységileg jól körülhatárolható körzetben termelik ugyanis Európa (bár írhatnám, a világ) elismerten a legjobb minőségű és ízű tormáját, miközben azok az emberek, akik ezt előállítják, csak legfeljebb munkaerejüket újratermelve, helóta-módon tudtak megélni belőle.


Az idén meg úgy tűnik, még úgy sem, hiszen nem tudják eladni. De miért is nem? Mert az anyagiakban egyébként sem dúskáló termelők egy kis plusz jövedelemért dugványokat adtak el a szomszédos megyékbe, Erdélybe, Ukrajnába, Lengyelországba, ahol mostanra megtanultak tormát termelni. És hogy kerek legyen a történet, az összefogásnak, együttműködésnek, közös érdek képviseletnek legfeljebb csak a csírái bukkannak fel itt-ott, amit aztán gyorsan el kell taposni, mert aki újat, mást akar, az csak gyanús lehet. Mindez nem az én álláspontom, maguké a tormásoké. Termelőké, felvásárlóké.
 Háromszáz mázsa torma áll beprizmázva az udvaromon, és itt vagyunk karácsony előtt egy nappal. Tíz éve termelek tormát, de ilyen még nem volt. 70–80 forintért vinnék az első osztályú gyökér kilóját, 240-et kellene kapnunk, hogy hasznunk is legyen! – ecseteli helyzetét egyikőjük, aki reménykedik abban, hogy tavasszal 50–60 mázsájával el tudja majd adni a termést. És mit hoz a jövő? – Idén hét hektáron raktam, jövőre kettőn fogok, de csak azért, hogy ki ne fogyjak a dugványokból. Bízom abban, hogy a vidékünkön lesz még jövője a tormának.

Nem a felvásárlókkal van baj! Hanem inkább azzal, hogy a fiatal gazdák a kormánytól kapott agrártámogatást zöldségtermelésre is használhatják. Az Érmellék a torma hazája, így az itteni támogatottak ebbe forgatták a pénzt. Ami nem lenne gond, de termelték a tormát úgy, hogy az értékesítésére nem kötöttek szerződést, azt sem tudják, kinek adják majd el. Túltermelés sújt bennünket, lement a felvásárlási ár – fogalmaz egy másik termelő.
Nehogy már az a plusz tíz hektár torma okozzon ekkora galibát! – fakad ki a tormában ugyancsak érdekelt férfi. – A túltermelésnek, így az alacsony felvásárlási árnak, a legfőbb oka az, hogy mindenhol jó volt a tormatermés. Úgy Szabolcsban, mint Ukrajnában vagy Lengyelországban! Ráadásul a lengyelek az idén megtermelt tormát nem jövő tavasszal dobják a piacra – ott ugyanis az a gyakorlat, hogy tél végével értékesítik –, hanem már most eladják, és ez is okozza a túlkínálatot. Nem kellett volna eladni a dugványokat, megteremtettük a saját konkurenciánkat! – teszi hozzá, majd azzal folytatja, hogy a piac mostani rendetlen állapota sem a termelőnek, sem a kereskedőnek nem jó. Az érmelléki tormások jól körülhatárolt területen tevékenykednek, össze kellene fogniuk minden tekintetben.
A termelő ne generáljon túltermelést; amit leszerződött, azt adja le. Az ugyanis nem megy, hogy százat termelek a szerződött félnek, százötvenet pedig a szabadpiacra – jelenti ki Reviczky Éva, a térség egyik legnagyobb tormafelvásárlója, a Hungaro Torma Kft. vezetője, hozzátéve, hogy a felvásárló kérjen szándéknyilatkozatot a termelőjétől, hogy majd mennyit tud eladni. Hangsúlyozza, a felvásárló minden esetben kössön szerződést a termelővel, továbbá a bel-, illetve külföldi vevőjével is. Amennyiben a vevő a szerződéskötést még nem tudja teljesíteni, szándéknyilatkozat bekérése ajánlatos. A felvásárló megerősíti a termelőknek a konkurencia megteremtéséről szóló információját, ami mostanra komoly túltermeléshez vezetett.
A fiatal gazdák támogatáshoz juttatása üdvözlendő törekvés. Ám úgy egy termelő se kezdje el a tevékenységét, hogy az árujára nem köt szerződést a felvásárlóval. A jelenlegi tormahelyzetet jól jellemzi, hogy nem tudni, mekkora területen folyik termelés. Azt is csak saccolni tudjuk, hogy a megyében úgy kétezer hektár körül van. Hajdú-Biharon kívül olyan 600–800 hektár lehet, ide pedig egyértelműen a mi vidékünkről kerültek a dugványok. És mit hoz a jövő? 2017-ben szintén túltermelés lesz. Tudomásul kellene venni, hogy ezt a növényt is szerződések alapján, azok betartásával lehetne csak termelni – fogalmaz az ügyvezető.
Ám tapasztalva, hogy az eddigi ténykedés hová vezetett, mi kellene még ahhoz, hogy a szektor dolgozói belássák: elérkezett a változtatás ideje!

0 Megjegyzések

Hirdetés