Egy székely legény a debreceni dandárnál

A 23 éves, sepsiszentgyörgyi Székely Alfréd János harctéri életmentővel és géppuskairányzóval beszélgettünk, aki 17 éves korában döntött úgy, hogy katonai pályára lép. A középiskola után a Francia Idegenlégióhoz csatlakozott, később a Magyar Honvédség kötelékéhez társult. Most külszolgálatra készül, Koszovóba. Válaszai azt sugallják, egészen másként értelmezi az életet, a barátságot, az emberi kapcsolatok fogalmát, mint az átlagember.

– Hogyan kerültél kapcsolatba az egyenruhával? Ha jól értesültem, már 17 éves korodban rabjává váltál.

– Már a középiskolában nagyon vonzott a katonaság, így több ember tanácsára az iskola után elmentem a Francia Idegenlégióba. Később sikerült megszerezni a magyar állampolgárságot, így a honvágy és a hazaszeretet Magyarországra repített, ahol csatlakoztam a Magyar Honvédség kötelékéhez. Katonai tanulmányaimat Szentendrén, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján kezdtem el, majd a debreceni 5. Bocskai István Lövészdandár egyik tiszteletre méltó előéletű gyalogsági harcoló alegységéhez kerültem.

– Általában mi a feladatotok?

– Én harctéri életmentő és géppuskairányzó vagyok, de feladatkörünk több irányba is kiterjed. A fő tevékenységeink a műveleti területen levő teendők elvégzése a balkáni térségben, illetve Közel-Keleten, Irakban és Afganisztánban. Gyakran segítjük a rendőrök munkáját a déli határvédelemben és a migrációs válság helyzetkezelésben. Emellett kivesszük a részünket katasztrófahelyzetekben, továbbá bármilyen váratlan feladatba bevonhatnak bennünket, hiszen ezért vagyunk.

– Voltál már külszolgálaton?

– Igen, legutóbb a balkáni térségben, és idén ismét oda készülök.

– Miből áll egy felkészülés egy ilyen külszolgálat előtt?

– A felkészülés első része az agresszív, lázongó tömeg irányítására való felkészülés, a második harcászati feladatok elvégzése.

– A seregben került szó arról, hogy te Romániából kerültél ki, esetleg, hogy román vagy?

– Jelenleg én vagyok az egyetlen székelyföldi katona a debreceni dandárnál, és nagy öröm számomra, hogy itt teljesen más mentalitással élnek az emberek. Az elmúlt évek során sose történt meg, hogy származási helyem miatt hátrányosan megkülönböztessenek.

– Vannak lányok is a seregben?

– Vannak. Gyakran végeznek logisztikai feladatokat, de az egészségügyben, a pénzügyön vagy akár a jogi osztályon is dolgoznak.

– Ha fiatalokat kellene toboroznod, mit mondanál nekik?

– Jelenleg is folyamatban van székelyföldi fiatalok toborzása. A honvédség a teljes ellátás mellett versenyképes fizetést és fejlődési lehetőséget biztosít. Egy biztos állás, ahol nagyon jó a munkaközösség. Mégis, ami a leginkább vonzó ebben a szakmában, hogy az emberek bíznak benned, rád hagyatkoznak, felnéznek rád azért, amiért a hazájukat, illetve őket véded. Ha valaki úgy gondolja, valami hiányzik az életéből, akkor jöjjön, és próbálja ki, mert olyan érzéseket ad számunkra, amit máshol nem tudunk megtapasztalni. Átértékeljük a mindennapokat, a barátságokat, az emberi kapcsolatokat.

Forrás: Tamás Réka / hirmondo.ro

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések